2012. december 23., vasárnap

Csak egy versike! :P



Üdv itthon!
-By; Gün-gün
Hosszú útról tért vissza kedvesem,

Két hónap után, végre újból ölelhetem.

Dobogó szívem a reptérre hajt,

Egyszer csak megérzek magamon egy izmos kart.



Ijedten kapom fejem, az érkező felé,

Mert egyik keze, kötésben lelé.

Testem szinte magától fordul,

Szememből pedig, az első könny kicsordul.



Végig simítok mosolygó arcán,

Ajkam, pedig az ő ajkán.

Karjaiba von, nem is enged,

Idillünk, a taxis dudálása zavarja meg.



Gyorsan szállunk be a sárga autóba,

Így érünk mi, egy-kettőre haza.

Ajtónkat még be se zártuk,

De keze máris a pólóm alá fut.



Köldökömtől, egészen mellbimbómig,

Szórakozott ujjai ezekkel játszadozik.

Pólóm nem sokáig akadály számára,

Repül is le rólam, szobanövényem szárára.



Nyelvünk vad táncot jár egymással,

Végül a kanapén találom magam egy párnarakással.

Övem hangosan koppan a földön,

Nyelve csak úgy süvít, lángoló bőrömön.



Gatyám rövid úton követi övem,

Majd ajkai közé vonja, meredező csövem.

Szégyentelenül nyögök csak, levegőért kapva,

Feje mozgását irányítom, hajába túrva.



Rándulással spriccelem nedvem ajkai közé,

Tűzpiros arcomat látva, ő azt kéjesen nyelé.

Síkosítóba mártja két kecses ujját,

Azokkal óvatosan köröz bejáratomnál.



Lassan csúsztatja az egyiket belém,

Könnycsepp csordul arcom szélén.

Letörli a nedves foltot,

Majd eltalálja AZT a pontot.





Gyönyörömet kihasználva,

Még egy ujját belém mártja.

Mikor már elég tágnak gondol,

Merevedésével belém hatol.



A feszítő érzés, majd kettérepeszt,

Belegondolok, milyen rég csinálta utoljára velem ezt.

A helyzethez a testem hamar hozzászokott,

Csak gyönyört, fájdalmat már nem okozott.



Csípőjét lassan mozgatni kezdi,

Testemen mindenhol érzem simogató kezeit.

Átkarolom vékony nyakát,

Majd vad csókra invitálom, harcias ajkát.



A tempó egyre gyorsabbra vált,

Érzem, hamarosan elérem a határt.

Ő sincsen, már tőle messze,

Pár erőteljes lökéssel repít minket a mennybe.



Hátam a kéjtől ívbe feszül,

Forróságát érzem, megtölt belül.

Izzadt teste az enyémen landol,

Szívünk, majd kiugorva helyéről, zakatol.



Fáradt alakját, szorosan ölelem,

És tudom, többet el nem engedem.

- Üdv itthon! – suttogom halkan,

S, végül elalszunk, egymás karjaiban.



(Szerzői megjegyzés: Életem legelső verse, úgyhogy bocs a néhol furcsa rímekért! xD
U.I.: Nem hittem volna, hogy ilyen tartalmasan tudom eltölteni a német, fizika, és matekórákat. :P)

2012. december 2., vasárnap

Nyammi twin!



Sose hagyd a laptopod a bátyáid közelében! 
By; Kira-sama

Ma, is mint minden reggelem azzal kezdem, hogy frissítettem a blogomat. Ami nem másról szól, mint a yaoiról. Imádom, a barátnőimmel együtt, és sok ihletem van hála, iker bátyaimnak. A szüleink elutaztak tegnap, ezért áthívtam két barátnőmet. Lemegyek reggelizni, és meglátom testvéreimet, Yorit és Torit.
- Jó reggelt! – ölelem meg őket.
- Neked is Hiro-chan! – mondják, egyszerre miközben visszaölelnek.
- Ai és Akira átjönnek, délelőtt utána meg ott alszunk Ai-nál. Úgy hogy, légy szíves, öltözetek fel! –utalok arra, hogy csak egy alsógatyában vannak.
- Igen is főnök! – nevetnek.
Felmegyek, összepakolom azt a cuccot, amit vinni tervezek, és már csak akkor megyek le, mikor meg hallom a csengőt. Lefutok a lépcsőn és kinyitom, az ajtót barátnőim ugranak nyakamba. 
- Most olvastam a legújabb történeted, nagyon jó lett! – mondja lelkesen Akira.
- Igen szerintem is! – mondom nevetve, amikor is megjelennek testvéreim. Bemegyünk a nappaliba, a fiúk egy fotelba ültek Yori, Tori ölébe természetesen.  Mi hárman meg a kanapéra.
- Már értem, honnan jönnek az ihleteid! – suttog Ai fülembe.
- Pszt!- teszem ujjam számra figyelmeztetően, és Tori hangja szakít minket félbe, mindhárman rájuk nézünk.
- Yori-chan, van itt egy kis morzsa! – hajol közelebb Tori, Yorihoz, meg fogja állát, és úgy fordítja, maga felé, majd egyszerűen kezével letörli. Mi erre kisebb yaoi görcsöt kapunk, és állunk koppan a padlón. Kérdőn felénk fordulnak.
- Hát ti meg mit csináltok? – kérdi Tori értetlenül.
- Semmit,semmit! –krákogjuk pipacs vörös fejjel.
- Szerintem, elmegyünk!- mondom, komolyan, majd felmegyek cuccomért és elköszönök testvéreimtől.
- Sziasztok, szeretlek titeket! – ölelem meg őket.
- Szia! Mi is téged! – ölelnek, meg majd elindulunk.
- Hogy bírod velük? Mindig ilyenek? –rohamoznak kérdéseikkel.
- Egész jól és igen, de így sok ötletet adnak! – vigyorgok.
- Basszus otthon hagytam a laptopom!- verem játékosan fejbe magam. – Menjetek nyugodtan, majd utánatok megyek! Sietek!- mondom gyorsan és kezükbe nyomom cuccom, majd sietve indulok haza. Mikor benyitok, a lakásba síri csend fogad, majd egy kiáltás a szobámból, felfutok és bátyáimat látom gépem előtt. Benézek a résnyire nyitva hagyott ajtón.
~  Remélem nem a törijeimet olvassátok!~ gondolom, magamban miközben hallgatózom.
- Mi, én nem is mondanék ilyet! – morog Yori, mire Tori elmosolyodik. Eltelik, egy kis idő, valószínűleg olvasnak. A csendet Tori rekedt hangja szakítja meg.
- Öhm… Yori van egy kis problémám…- Erre az említett helyezkedik egy kicsit, hogy bátyjára nézhessen, majd elmosolyodik.
- Igen, azt érzem! Segítsek a khm.. problémádon?- hajol, közelebb majd egy csókban forrnak össze. Az állam a padlót súrolja, de kezemmel betapasztom szám, hogy ne adjak ki hangot. Szenvedélyesen csókolóznak, és a levegőhiány szakítja szét őket.
- Tori ezt nem lenne szabad- lihegi komolyan Yori. – De kit érdekel?!- fejezi be a mondatot vigyorogva, és lovagló ülésben ül vissza, hogy egy újabb szenvedélyes,vad,birtokló csókba egyesülnek.
- Inkább az ágyon folytassuk!- sóhajtja, elködösült szemekkel Tori, majd ölébe kapja öccsét, és az ágyra helyezi, de olyan finoman, gyengéden mintha bármelyik pillanatban összetörhetne.
- Tori nem török össze! És a francba is, csókolj már meg!- mondja Yori határozattan és magához húzza testvérét, hogy újabb csókot válthassanak és leszaggathassák egymásról a már fölösleges ruhadarabokat. Térdeim megremegnek és lábaim szétcsúsznak alattam. Tompa puffanással érek földet. Már teljesen meztelenül kényeztetik egymást. Az idősebbik először kezével kényezteti, a fiatalabbik férfiasságát, miközben szájával bebarangolja a másik testét. Nyakát, kulcscsontját csókolgatja, szívogatja. Így halad a finom bőrön, míg nem eléri a már igen merev tagot. Először csak nyalogatja, majd ameddig tudja, bekapja. Ezt addig folytatja amíg Yori el nem élvez egy hangos nyögéssel, és le nem nyeli. Újabb csókban forrnak össze.
- Kéne valami síkosítónak!- gondolkodik hangosan és körbe néz, majd megakad szeme kedvenc vattacukor illatú testápolómon.
- Ez jó lesz!- meg szagolja. - és még az illata is jó! – vigyorodik el perverzen, majd ujjaira nyom egy adagot és tágítani kezdi öccsét. Először csak. Itt vár egy kicsit, míg el nem múlik a fájdalom jele Yori arcáról.
- Bocsánat Kicsim!- suttogja a másik ajkaira és megcsókolja. Kezével újra kényeztetni kezdi a fájdalom miatt, lankadt testrészt. Ezek után még egy ujját, majd még egyet csatlakoztatja a már bent lévőkhöz. Mikor már a kéjtől nyög Yori meg szólal:
- Most már, téged akarlak! –lihegi Tori szájába.
- Kérésed számomra parancs!- vigyorogva kihúzza ujjait és behelyezkedik elé. Ekkor összenéznek, majd rám, és kacsintanak egyet. Tori szinte azonnal el is kapja tekintetét és egy lökéssel tövig hatol az előtte fekvőbe. Yori nem engedi el tekintetem, majd egy, olyat nyög, hogy a pornó színészek megirigyelnék.  Soha nem láttam ennél gyönyörűbbet. Egyre gyorsítanak a tempón, mígnem elélveznek. Tori Yoriba, Yori pedig az ágyamra. Az ÉN ágyamra esik le. Megtörölköznek és vigyorogva indulnak felém.
- Tetszett a műsor hugi?- kérdik vigyorogva. Mire én az eddiginél is jobban elpirulok és lehajtom fejem, de nem kellet volna, mert még mindig meztelenek, erre felkapom fejem és szobám sarkát kezdem nézni. Maguk felé fordítják fejen.
- Jól írsz hugi!- mondja komolyan Yori.
- Köszi!- mondom és cukin elmosolyodom.
- És ha elfogyott az ihleted, csak szólj nyugodtan!- vigyorodik el perverzen Tori és a fejem felett megcsókolja Yorit.
- Köszi de azt hiszem most egy darabig nem lesz szükség rátok!- vigyorgok.
- Jut eszembe, csak ki mondtad azt, amit a töriben írtam! – mondom nevetve mire Tori is elkezd nevetni és Yori meg bedurcázik.
- Jól van, na!- fujtat egyet és egy csókot kap jutalmul.
- Azt hiszem egy új fegyvert adtál a kezünkbe. – mosolyodik el újra Yori. Én erre értetlenül nézek rájuk.
- Vagy is tudjuk mivel fenyíteni a másikat!- vigyorodik el ismételten perverzen Tori.
- És még engem neveznek perverznek! Most már tudom kire ütöttem! –nevetek.
- És ki kell mosnotok az ágyneműmet!- mondom teljesen komolyan.
- Ahh pedig azt hittem érezni akarsz minket!- vigyorodik el Yori és átkarol, amit pirulással fogadok.
- Talán lehet, hogy inkább máshogy akar minket érezni! – vigyorog Tori is és ő is átkarol.
De ez már egy másik történet.

VÉGE